A FreeBSD 7.X változataiban a GEOM részéről felkínált naplózási lehetőség (eltérően például a Linux® típusú rendszerekben található ext3 állományrendszertől) nem kötődik konkrét állományrendszerhez, de blokkok szintjén üzemel. Habár ez arra utal, hogy különböző állományrendszerek esetén is használható, a FreeBSD 7.0-RELEASE kiadásában még csak az UFS2 felett működik.
Ezt a funkciót a geom_journal.ko modul betöltésével (vagy rendszermagba építésével) tudjuk aktiválni, majd a gjournal paranccsal érjük el az állományrendszerek konfigurációjához szükséges felületet. Általában nagyobb állományrendszereken, például a /usr partíción érdemes engedélyezni a naplózást. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ehhez azonban fenn kell tartanunk némi szabad területet a lemezen (erről a következő szakaszban lesz szó).
Amikor egy állományrendszeren bekapcsoljuk a naplózást, magát a naplót is tárolnunk kell valahol a lemezen. A tényleges adatokat tároló lemezterületet adatterületnek, míg a naplót tároló területet pedig naplóterületnek nevezzük. Ha egy meglevő (nem üres) partícióhoz akarunk naplózást társítani, akkor az adat- és naplóterületeknek külön partíciókon kell lenniük. Amikor viszont egy teljesen új partícióhoz kapcsolunk naplózást, lehetőségünk van egyetlen területen tárolni az adatokat és a naplót. Bármelyik esettel is van dolgunk, a gjournal parancs a naplózó állományrendszer véglegesített változatát ezen két fajta terület egyesítéséből hozza létre. Például:
A /dev/ad0s1f eszközön található /usr állományrendszeren szeretnénk naplózást használni (amely már eleve tartalmaz hasznos adatokat).
A partíciók létrehozása során a /dev/ad0s1g eszközön lefoglaltunk valamennyi helyet.
A gjournal parancs segítségével készítünk egy /dev/ad0s1f.journal eszközt, ahol a /dev/ad0s1f eszközön tároljuk az adatokat és a /dev/ad0s1g eszközön a naplót. A továbbiakban ezt az új eszközt fogjuk használni.
A napló számára fenntartott hely mennyisége nem az adatok méretétől, hanem az állományrendszer terheltségétől függ. Például egy átlagos irodai számítógép esetén a /usr állományrendszerhez nagyjából egy 1 GB méretű naplózási terület remekül megfelel, viszont egy terheltebb rendszer (amellyel például videoanyagok vágását végezzük) számára ennél több kellhet. A naplóterület idő előtti kimerülése a rendszermag összeomlásával jár.
Megjegyzés: A cikkben javasolt méretek használatával nagyon valószínűtlen, hogy hétköznapi feladataink (böngészés az interneten, szövegszerkesztés, különböző multimédia anyagok lejátszása) közben bármilyen problémát észlelnénk. Ha viszont a lemezünk tartósabb terhelés alatt van, a következő szabály betartásával érhetjük el a legjobb eredményt: a számítógépünkben levő központi memória teljes tartalmának mindig el kell tudnia férni a naplóterület egyharmadán. Tehát például ha a rendszerünk 1 GB memóriával rendelkezik, akkor egy közel 3,3 GB méretű naplóterület ajánlott. (Általánosan: Úgy kapjuk meg a naplóterület méretét, ha megszorozzuk a memória méretet 3,3-mal.)
A naplózásról részleteiben a gjournal(8) man oldalon olvashatunk.
| Előző | Tartalom | Következő |
| Naplózó UFS használata asztali számítógépeken | A FreeBSD telepítése során elvégzendő lépések |
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a következő
címre írhat (angolul): <freebsd-questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése,
kérjük erre a címre írjon: <gabor@FreeBSD.org>.