12.1. | Honnan lehet többet megtudni a „lemez nélküli működésről”? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A „lemez nélküli működés” kifejezés arra utal, hogy a FreeBSD rendszerünk hálózaton keresztül indul el, valamint a működéséhez szükséges állományokat nem merevlemezről, hanem egy szerverről olvassa be. Ennek részleteiről kézikönyv lemez nélküli működésről szóló részében olvashatunk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.2. | A FreeBSD használható kizárólag csak hálózati útválasztóként? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Igen. Ezzel kapcsolatban a kézikönyv Egyéb haladó hálózati témák című fejezetét javasoljuk elolvasásra, különös tekintettel az útválasztás és az átjárók bemutatására. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.3. | FreeBSD-n keresztül lehet Windows® operációs rendszerrel internetre csatlakozni? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ezt a kérdést általában olyanok teszik fel, akiknek két számítógépük van otthon, és ezek közül az egyiken a FreeBSD, a másikon pedig a Windows® valamelyik változata fut. A FreeBSD rendszer fog az internethez csatlakozni, és ezen keresztül szeretnénk a windowsos gépről is elérni azt. Ez tulajdonképpen az előző kérdés egy speciális esete, és remekül megoldható. Ha betárcsázós kapcsolattal
csatlakozunk az internethez, akkor érdemes tudnunk,
hogy a felhasználói módban futó
ppp(8) tartalmaz egy Amennyiben rendszerszintű PPP-t használunk vagy Ethernettel csatlakozunk az internethez, akkor a natd(8) démonra lesz szükségünk. Erre vonatkozóan a kézikönyv natd démonról szóló szakaszában találhatunk részletesebb információkat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.4. | A FreeBSD támogatja a SLIP és a PPP használatát? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Igen. Érdemes elolvasnunk az slattach(8), sliplogin(8), ppp(8) és pppd(8) man oldalakat. A ppp(8) és a pppd(8) egyaránt támogatja a beérkező és kimenő kapcsolatokat, miközben a sliplogin(8) kizárólag csak beérkező kapcsolatokkal dolgozik, valamint a slattach(8) pedig csak kimenő kapcsolatokkal. Ezek pontos használatáról olvassuk el a kézikönyv PPP-ről és a SLIP-ről szóló fejezetét. Ha viszont csak egy „shellen”
keresztül érjük el az internetet, akkor
hasznos lehet megnéznünk a | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.5. | A FreeBSD támogat hálózati címfordítást (NAT) vagy maszkolást? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Igen. Ha egy felhasználói PPP kapcsolat esetén szeretnénk hálózati címfordítást alkalmazni, akkor olvassuk el a kézikönyv felhasználói PPP-vel foglalkozó részét. Ha viszont más típusú hálózati kapcsolatok esetén kívánunk címfordítást használni, akkor ahhoz a kézikönyv natd démonnal kapcsolatos részét kell fellapoznunk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.6. | A PLIP segítségével hogyan tudok két FreeBSD rendszert összekapcsolni párhuzamos porton keresztül? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ezt illetően a kézikönyv PLIP-ről szóló szakaszát érdemes megnéznünk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.7. | Hogyan lehet álneveket megadni az Ethernet eszközöknek? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Amennyiben az álnév ugyanazon az
alhálózaton található, mint a
hozzá tartozó interfész, akkor
egyszerűen csak adjuk meg a # ifconfig Minden más esetben a hagyományos módon adjunk meg egy hálózati címet és egy hálózati maszkot: # ifconfig Erről bővebben a FreeBSD kézikönyvben olvashatunk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.8. | A 3C503 kártya hogyan állítható másik hálózati portra? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ha a kártyán egy másik portot
szeretnénk használni, akkor ahhoz meg kell
adnunk egy további paramétert a
ifconfig(8) meghívásakor. Itt az
alapértelmezett port a | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.9. | Miért okoz gondot az NFS használata FreeBSD alatt? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A személyi számítógépekben található bizonyos hálózati kártyák (szépen szólva) ügyesebbek a többieknél, ami az olyan komolyabb hálózati alkalmazások, mint például az NFS esetén gondokat okozhat. Ezzel kapcsolatban kézikönyv NFS-ről szóló részét érdemes megnéznünk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.10. | Miért nem lehet hálózati állományrendszereket csatlakoztatni Linux® alól? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Linux® egyes változataiban található NFS kód csak bizonyos privilegizált portokról fogad el kéréseket. Próbáljuk meg a következőt: # mount -o -P | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.11. | Miért nem lehet hálózati állományrendszereket csatlakoztatni Sun™ típusú rendszerek alól? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A SunOS™ 4. # mount -o -P | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.12. | A | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez leginkább azért történik,
mert nem jól adtuk meg az
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.13. | A NeXTStep gépekkel miért nem sikerül PPP-n keresztül kommunikálni? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Próbáljuk meg az
tcp_extensions=NO A Xylogic által gyártott Annex típusú gépek esetén is javasolt megtenni a fenti változtatást. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.14. | Hogyan lehet engedélyezni a multicast használatát az IP-n belül? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A FreeBSD alapértelmezés szerint
támogatja a multicast műveleteket. Amennyiben egy
multicast küldéseket közvetítő
útválasztót szeretnénk
beállítani, akkor újra kell
fordítanunk a rendszermagunkat a
Megjegyzés:A FreeBSD újabb változataiban az
mrouted(8) multicast útválasztó
démon, a map-mbone(8) valamint az
mrinfo(8) segédprogramok már nem
szerepelnek az alaprendszerben. Ezek a programok
már a FreeBSD Portgyűjteményében az
Az MBONE használatához további
eszközök találhatóak a külön
mbone
kategóriában a Portgyűjeményen
belül. Ha a | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.15. | Milyen hálózati kártyák épülnek a DEC PCI chipkészletére? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Glen Foster ( 12.1. táblázat - A DEC PCI chipkészletére
épülő hálózati
kártyák
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.16. | Miért kell teljes hálózati neveket megadni? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Erre a FreeBSD kézikönyvben találjuk meg a választ. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.17. | Miért jelenik meg a Permission denied hibaüzenet minden egyes hálózati művelet esetén? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Amennyiben a rendszermagot az
Ha véletlenül rosszul
állítottuk volna be a rendszerünkön
futó tűzfalat, akkor a hálózat
működését úgy tudjuk
visszaállítani, ha # ipfw add 65534 allow all from any to any Az Ha a tűzfalak beállításáról szeretnénk többet megtudni FreeBSD alatt, akkor olvassuk el a kézikönyv erre vonatkozó fejezetét. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.18. | Az | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Valószínűleg azért, mert nem egyszerűen a csomagok továbbítására (forward) van szükségünk, hanem hálózati címfordításra. Az „fwd” szabály pontosan azt csinálja, amiről a nevét kapta: csomagokat továbbít, de azokon belül semmit sem változtat meg. Tegyük fel, hogy van egy ilyen szabályunk: 01000 fwd 10.0.0.1 from any to ize 21 Amikor egy csomag az Részletesebb információkat a szolgáltatások átirányításával foglalkozó GYIK-ban, a natd(8) man oldalán vagy a Portgyűjtemény valamelyik port átirányítással foglalkozó portjának dokumentációjában találhatunk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.19. | Hogyan lehet egyik gépről a másikra szolgáltatásokat átirányítani? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az FTP (vagy más egyéb
szolgáltatás-) kéréseket a
Portgyűjteményen belül
található ftp stream tcp nowait nobody /usr/local/bin/socket socket ftp.minta.com ftp ahol az | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.20. | Hogyan lehet a sávszélességet szabályozni? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
FreeBSD alatt alapvetően három eszköz szolgál erre a célra. A dummynet(4) a FreeBSD részeként megtalálható ipfw(4) egyik komponense. Az ALTQ a FreeBSD-ben található pf(4) rendszer része, az Emerging Technologies által fejlesztett Bandwith Manager pedig egy kereskedelmi termék. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.21. | Miért jelenik meg a /dev/bpf0: device not configured hibaüzenet? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Olyan programot akarunk futtatni, amelynek szüksége van a Berkeley Packet Filter (bpf(4)) használatára, azonban a rendszermag ezt nem tartalmazza. Úgy tudjuk aktiválni, ha a rendszermag konfigurációs állományába felvesszük a következő sort, majd fordítunk egy új rendszermagot: device bpf # Berkeley Packet Filter | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.22. | Hogyan lehet a hálózaton elérhető Windows® típusú partíciókat csatlakoztatni, mint ahogy az smbmount csinálja Linux® alatt? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Erre az SMBFS eszközeit használhatjuk, amely tartalmazza az ehhez szükséges rendszermagbeli módosításokat és a hozzá tartozó felhasználói programokat. Ezek a programok és a hozzájuk tartozó mount_smbfs(8) man oldal az alaprendszer részei. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.23. | Mik azok az Limiting icmp/open port/closed port response üzenetek a naplókban? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ilyen üzeneteket akkor kapunk a rendszermagtól, ha valaminek a hatására több ICMP vagy TCP reset (RST) választ küld, mint amennyit kellene. Az ICMP válaszok sokszor olyankor generálódnak, amikor használaton kívüli UDP portokat akarnak elérni a rendszerünkön. A TCP reset pedig általában olyankor keletkezik, amikor meg nem nyitott TCP porthoz akarnak csatlakozni. Többek közt ilyenek okozhatják:
Az üzenetben olvasható első szám
azt mondja meg, hogy a rendszermag mennyi csomagot
küldött volna, ha nem korlátoztuk volna, a
második pedig magát a határt jelzi.
Ezt a # sysctl -w net.inet.icmp.icmplim=300 Amennyiben le szeretnénk tiltani az ilyen
jellegű üzeneteket a naplókban, viszont
még továbbra is szükségünk
lenne a válaszküldés
korlátozására, a
# sysctl -w net.inet.icmp.icmplim_output=0 Végezetül, ha teljesen ki akarjuk kapcsolni
a válaszküldés
korlátozását, akkor
állítsuk a
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.24. | Mik azok az arp: unknown hardware address format hibaüzenetek? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez arra utal, hogy valamelyik gép a helyi Ethernet-alapú hálózatunkon olyan MAC-címet használ, amelynek a FreeBSD nem ismeri a formátumát. Valószínűleg olyankor kapjuk ezt a hibaüzenetet, amikor valaki más kísérletezik az Ethernet kártyája beállításaival valahol a hálózaton. Leggyakrabban kábelmodemes hálózatokon tapasztalhatunk ilyet. Megnyugodhatunk, teljesen veszélytelen, semmilyen hatással nincs a FreeBSD gépünk teljesítményére. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.25. | Miért jelennek meg 192.168.0.10 is on fxp1 but got reply from 00:15:17:67:cf:82 on rl0 üzenetek a konzolon és hogyan lehet ezeket kikapcsolni? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ilyen üzeneteket akkor kapunk, amikor a
hálózaton kívülről
érkezik hozzánk váratlanul egy csomag.
A letiltásukhoz állítsuk a
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||
12.26. | A CVSup programot telepítése után nem lehet elindítani, mert hibákat jelez. Mi a gond? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Először is nézzük meg, hogy az iménti hibaüzenet mellett nem látunk-e valami hasonlót: /usr/libexec/ld-elf.so.1: Shared object "libXaw.so.6" not found Az ilyen jellegű hibák
általában olyankor keletkeznek, amikor olyan
gépre telepítjük a |
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.