A beállításokkal kapcsolatos információk számos könyvtárban tárolódnak. Többek közt:
/etc | Általános rendszerszintű beállítások. Az itt levő adatok a rendszer egészére vonatkoznak. |
/etc/defaults | A rendszer konfigurációs állományainak alapértelmezett változatai. |
/etc/mail | A sendmail(8) beállításához tartozó további állományok, egyéb levélküldéshez használt adatok. |
/etc/ppp | A felhasználói és rendszermag szintű ppp programok beállításai. |
/etc/namedb | A named(8) működéséhez
szükséges adatok alapértelmezett
helye. Általában a
named.conf és a
zónák leírását
tároló állományok
kerülnek ide. |
/usr/local/etc | A telepített alkalmazások konfigurációs állományai. Néha alkalmazásonként külön könyvtárakba kerülnek a benne található állományok. |
/usr/local/etc/rc.d | A telepített alkalmazások indításával és leállításával kapcsolatos szkriptek. |
/var/db | Automatikusan generált rendszerszintű adatbázisok a csomagokkal, a programok helyével stb. kapcsolatosan. |
Az /etc/resolv.conf
határozza
meg, hogy a FreeBSD névfeloldója miként
fér hozzá az internet tartománynév
rendszeréhez (a DNS-hez).
Az resolv.conf
állományban leggyakrabban a következő
bejegyzések fordulnak elő:
nameserver | Annak a névszernek az IP-címe, ahova a névfeloldó küldi a kéréseit. A névszervereket a felírás sorrendjében kérdezi meg, maximum hármat. |
search | A hálózati nevek keresőlistája. Ezt általában a helyi hálózati nevek tartománya határozza meg. |
domain | A helyi tartomány neve. |
Egy átlagos resolv.conf
tartalma:
Csak egy search
és
domain
opciót szabad
megadni.
A DHCP használatakor a dhclient(8) felül
szokta írni a resolv.conf
tartalmát a DHCP szervertől kapott
információkkal.
Az /etc/hosts
az internet kezdeti
napjaira emlékeztető egyszerű szöveges
adatbázis. A nevek és IP-címek
közti leképzéseket a DNS és NIS
rendszerekkel karöltve oldja fel. Ide a helyi
hálózaton csatlakozó
számítógépek neveit lehet
beírni ahelyett, hogy erre a célra
beállítanánk egy külön
named(8) szervert. Ezenkívül még az
/etc/hosts
állományba
internetes nevek rekordját is felvehetjük, amivel
így csökkenthetjük a gyakran használt
nevek feloldására irányuló
külső kéréseket.
Az /etc/hosts
formai
felépítése igen egyszerű:
Tehát például:
A részletekért keressük fel a hosts(5) man oldalt.
A syslog.conf
állomány
a syslogd(8) program beállításait
tartalmazza. Segítségével megadhatjuk,
hogy a syslog
által generált
üzenetek egyes típusait milyen
naplóállományokba mentsük.
A syslog.conf(5) man oldalának elolvasásával tudhatunk meg többet ezekről.
A newsyslog.conf
a newsyslog(8)
beállításait tároló
állomány. Ez egy olyan program, amelyet
általában a cron(8) futtat le. A
newsyslog(8) dönti el, hogy mikor van
szükség a naplók
archiválására és
átrendezésére. Ennek során a
logfile
állományból
logfile.0
lesz, a
logfile.0
állományból pedig
logfile.1
és így
tovább. Beállíthatjuk úgy is,
hogy a naplóállományokat
archiválja gzip(1) formátumban, aminek
megfelelően ezek logfile.0.gz
,
logfile.1.gz
és ehhez
hasonló névvel jönnek létre.
A newsyslog.conf
megadja, hogy melyik
naplóállományokat kell felügyelni,
mennyi példányt tartsunk meg belőlük
és mikor kell velük foglalkozni. A
naplóállományok
átrendezhetőek és/vagy
archiválhatóak egy adott méret
elérésekor vagy egy adott idő eltelte
után.
További információkat a newsyslog(8) man oldaláról nyerhetünk.
A sysctl.conf
állomány
leginkább az rc.conf
állományhoz hasonlít, benne az
értékeket
változó=érték
párokban adhatjuk meg. Az itt definiált
értékek akkor kerülnek ténylegesen
beállításra, amikor a rendszer
többfelhasználós módba vált.
Ezen a módon nem mindegyik változó
értékét tudjuk
átállítani.
A sysctl.conf
állományban
az alábbi érték
beállításával tudjuk
beállítani, hogy a rendszer ne naplózza,
amikor a programok végzetes jelzéssel
fejeződnek be, valamint azt, hogy a
felhasználók láthassák egymás
futó programjait:
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.