A FreeBSD beállításának nagy része szöveges állományok szerkesztésével történik. Emiatt sosem árt legalább egy szövegszerkesztőt ismernünk. A FreeBSD alaprendszerében, valamint a Portgyűjteményben is találhatunk néhányat belőlük.
A legegyszerűbben megtanulható és
legkönnyedebb szövegszerkesztőt
ee-nek, avagy „easy
editornak” hívják. Az
ee indításához
írjuk be az ee
parancsot, ahol az
állománynév
állománynév
lesz a
szerkesztendő állomány neve. Így
például az /etc/rc.conf
állomány szerkesztéséhez
gépeljük be az ee /etc/rc.conf
parancsot. Miután elindult az ee
, az
összes szerkesztéshez használható
parancsa megjelenik a képernyő felső
részében. Itt a „kalap”
(^
) karakter a Ctrl
billentyű lenyomására utal, így
tehát a ^e
jelölés a
Ctrl+e
billentyűkombinációt jelenti. Ha ki akarunk
lépni az ee-ből, nyomjuk le
az Esc billentyűt, majd a felbukkanó
menüből válasszuk a szerkesztő
elhagyását (leave editor). Ha az
állományt módosítottuk,
kilépés előtt még a
szövegszerkesztő rákérdez, hogy mentse-e a
változtatásainkat.
A FreeBSD nagyobb tudású
szövegszerkesztőket, mint például a
vi-t, is tartalmaz az alaprendszer
részeként, miközben a többi, mint
például az Emacs vagy a
vim a Portgyűjtemény
részeként (editors/emacs
és editors/vim
) érhető el.
Ezek a szerkesztők sokkal több lehetőséget
és erőt képviselnek, amiért
cserébe viszont valamivel nehezebb megtanulni a
használatukat. Ha viszont rengeteg szöveget akarunk
majd szerkeszteni, akkor egy vim vagy
Emacs használatának
megismerésével sok időt
megspórolhatunk.
Számos alkalmazás, amely
állományokat akar módosítani vagy
szöveges bemenetre van szüksége, automatikusan
szövegszerkesztőt nyit meg. Ezt az
EDITOR
környezeti változó
beállításával tudjuk
meghatározni. Erről részletesebben a parancsértelmezőknél
olvashatunk.
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.